Schönstatt mozgalom

A nemzetközi apostoli Schönstatt mozgalom egy megújulási mozgalom a katolikus egyházon belül, amelyet 1914-ben alapított P. Kentenich József és fiúközössége Németországban, a Rajna menti Vallendar város Schönstatt nevű kollégiumában. Kentenich atya palottinus szerzetes és a schönstatti diákotthon spirituálisa - lelki vezetője - volt. Alapításuk célja önnevelésük művének felgyorsítása és az új korszak számára egy új keresztény embertípus és közösség kinevelése. A mozgalomban központi helyet foglal el a Máriával kötött Szeretetszövetség, melyet Kentenich atya és közössége kötött 1914. október 18-án. Minden új tag és közösség azáltal lép be a mozgalomba, hogy bekapcsolódik a szeretetszövetségbe. A Szeretetszövetség kölcsönösen ígéreteket és elvárásokat fogalmaz meg. Schönstatt nem egy új tanítás vagy módszer, hanem elsősorban új kegyelmi erőforrás, mely a Szeretetszövetségből és Mária Schönstatti szentélyéből árad ki.







A lelkiség három fő tartó oszlopa:

  • határozott küldetés és hivatástudat
  • a Gondviselésbe vetett gyakorlati hit
  • kifejezett Máriás jelleg

Schönstatt szervezeti sajátossága: sok független közösség szabad szövetsége, melyek az igények, lehetőségek és az elkötelezettség szerint mintegy koncentrikus körökben helyezkednek el a kegyelmi forrás körül. Legkívül vannak a mozgalommal csak szimpatizálók köre. Ezen belül helyezkednek el az ún. Nép- és Zarándokmozgalom majd a liga közösségek: pl. papok, férfiak, nők, családok, fiúk, lányok stb. ligája. Szorosabb elkötelezettséget jelentenek a szövetségek: papok, nők, férfiak, családok szövetsége stb. A mozgalom magját az ún. kötelékek képezik: a Schönstatti atyák, a Mária-nővérek, Schönstatti nők, Mária-testvérek és a családok köteléke.

A Schönstatt Családmozgalomban arra törekszünk, hogy a családok fundamentumát, a házaspárokat erősítsük az Istennel és házastársukkal való szeretetkapcsolat elmélyítése által. A szülők egymás iránti növekvő, tökéletesedő szeretete és egyetértése formálja a család légkörét. Igyekszünk gondoskodni arról, hogy gyerekeink megtapasztalhassanak valamit a mennyországból, az isteniből és így felvértezettek, erősek legyenek, amikor kimennek a világba.

Keressük „Isten ujját” az életünkben. A bennünket körülvevő személyek, a körülöttünk zajló események és a kor hangja által üzen és szólít bennünket Isten. Igyekszünk Őt meglátni, és tenni, amit kíván tőlünk.

Együtt élünk az egyházi évvel, sok mindent megünnepelünk. A családok igyekeznek lélekkel áthatott szokásokat, ünnepeket meghonosítani, a hétköznapokat imádsággal átszőni.

Első a saját család. Elsősorban értük tartozunk felelősséggel. A házaspárok létükkel apostolkodnak, és felelősségteljes döntést hozva olyan mértékben vesznek részt a mozgalom és az egyház életében, hogy emellett családjukat ne hanyagolják el.

A gyerekekkel együtt megyünk lelkigyakorlatra (családnapokra), ahol a reggeli szentmisét követően délelőttönként a szülők két előadást hallgatnak meg a házasságra vonatkozó kérdésekről és a gyereknevelésről. Ezalatt fiatalok játszanak, kirándulnak a gyerekekkel.

Családcsoportokban havonta egyszer találkozunk. Az általában 4-5 házaspárból álló családcsoportok a családnapok anyagát dolgozzák fel. Páronként kiválasztják, hogy mi az, ami a férjet és feleséget „megérintette”, és ezt igyekeznek megvalósítani a hétköznapokban. Őrzik kapcsolatuk intimitását, annyit osztanak meg a többiekkel, amennyi egységüket nem sérti.

Szeretetszövetséget kötünk a Szűzanyával. Amikor egy család bensőséges kapcsolatba kerül a Szűzanyával, meghívja őt a házába. Elhelyezik otthonukban a Háromszor Csodálatos Anya képét, háziszentélyt alakítanak ki, és kérik a Szűzanyát, telepedjen le náluk, vonzza magához a szíveket, nevelje őket. A kérés nem egyoldalú, a Szűzanya is kér ajándékot, elsősorban azt, hogy ajándékozzuk meg Őt az egymás és gyermekeink iránti szeretetünk tetteivel. Odaajándékozzuk magunkat neki, Ő pedig magát ajándékozza nekünk. Elsősorban a Szűzanya, a nagy nevelőnő teszi megvalósíthatóvá mindezeket. A Szűzanya az Atyához vezet, Márián keresztül Jézushoz érkezünk. Azon az úton kell Istenhez jutnunk, amelyen Isten az emberekhez jött. Az út neve: Mária.

A magyar Schönstatt Mozgalom központja Óbudaváron található, egy apró faluban a Balaton-felvidéken, Zánka és Nagyvázsony között. 1985-ben itt tartották az első családnapokat. A közösség növekedésével párhuzamosan fokozatosan fejlődött és fejlődik az óbudavári központ is.

2005. április 2-án Márfi Gyula érsek atya felszentelte az óbudavári Schönstatt-kápolnát, amely a Németországban, Schönstattban található Ősszentély pontos mása A kápolna körül megépült a képzőközpont is, amely helyszínt ad a közösség számos programjának és ahol zarándokok vagy kirándulók is szállást kaphatnak. Találhatók itt előadótermek, étkező és konyha, szálláshelyek. A központ környezetében van egy játszótér is a gyermekek számára.

A kápolna a kezdő- és végpontja a Házaspárok útjának is. Ez egy kb. másfél kilométeres tematikus út 15 állomással, melynek végigjárása során a házasság korszakait és fordulópontjait gondolhatjuk át. A Házaspárok útja 2007-es felszentelése óta az ország több településén, valamint külföldön is számos helyen alakítottak ki hasonló tematikus utat az óbudavári minta alapján.

A Szombathelyi Egyházmegye területén jelenleg a mozgalomhoz 21 család tartozik. Elsősorban távolsági elvek alapján Szombathely és környékén 3, Zalaegerszeg és környékén 2 schönstatti családcsoport működik. Havi rendszeres találkozásukkor az alapító atya írásait, családnapos előadások anyagait dolgozzák fel.

2008. őszén, az országban másodikként, egyházmegyénk területén, Horvátnádalján szentelte fel Bíró László püspök atya a Házaspárok útja hű másolatát. A Templomtéren található Házaspárok útja mindenki előtt nyitva áll, szeretettel várják a házaspárokat, családokat.

Hírlevél