Az esküvő egy napra, a szentségi házasság egy életre szól!
Virágdíszbe öltözött templom, orgonazúgás, hófehér menyasszonyi ruha, egyedülálló élmény a menyasszonynak, a vőlegénynek és az egész násznépnek. A templomi esküvő nem csupán egy szertartás, egy a sok lehetséges ünnepi esemény közül, hanem van valami „földöntúli” tartalma is, mert valami megváltozik általa.
De mi is törénik ott, a templomban az oltár előtt? (Bíró László püspök gondolatai)
A templomi esküvő a házasság szentsége kiszolgáltatásának első pillanata, hogy azután ez a szentség-kiszolgáltatás egy életen át megszakítás nélkül folytatódjék. A házasság szentségének kiszolgáltatója ugyanis nem a pap, hanem a férfi és a nő, akik kölcsönösen önmagukat ajándékozzák egymásnak, jellé teszik önmagukat, annak jelévé, hogy Isten mennyire szereti az embert. A házasságnak maga Isten a szerzője, mert Isten a férfi és a nő szívébe oltotta a vágyat, hogy valakinek magát elajándékozva kiegészüljön, „és ketten egy testté legyenek” (Ter 2,24). Ezért Isten megáldja a házastársi szeretetet, és az emberpárt bevonja teremtő művébe.
Isten kölcsönös önátadásra hívja a házasságban élőket. Valahányszor egy házasság meg akar újulni, ezen alapvető vonásában kell megújulnia: ismét kész vagyok önmagamat maradéktalanul odaajándékozni a másiknak, ismét kész vagyok maradéktalanul az ő boldogsága lenni. A keresztény házastársak sajátos ajándékokkal, kegyelmekkel rendelkeznek, ezek erejével segítik egymást a házaséletben, a gyermek elfogadásában és nevelésében. E kegyelem forrása Krisztus, aki „velük marad” a házasság nehéz perceiben is és erőt ad nekik, hogy egymást természetfölötti, nemes és termékeny szeretettel szeressék.
Hogyan leszünk képesek erre a szeretetre?
A szentség ereje által válik képessé az ember a mind önzetlenebb szeretetre. Ebben a lényeges elemben több a szentségi házasság! Élni a házasság szentségét azt jelenti, hogy megelőzően szeretünk. Ha a másiknak nincs is ereje a kezdeményezésre, én mindig kezdeményezhetek szeretettel, megbocsátással, lemondással, áldozatvállalással, és így szüntelenül adott a szeretet növekedésének lehetősége.
Ki köthet egyházi házasságot?
- akik eddig nem kötöttek mással szentségi házasságot
- valóban akarják ezt a végérvényes, felbonthatatlan életszövetséget
- meg vannak keresztelve
Hol lehet megtartani az egyházi esküvőt? Milyen dokumentumok szükségesek hozzá?
A jegyesek szabadon választhatják meg azt a templomot, ahol a házasságukat meg szeretnék kötni. Természetesen nagyon jó az, ha tartoznak egy hívő közösséghez, és ott, a saját közösségük körében ünnepelhetik az életük egyik legszebb, legfontosabb napját. Ám kérhetik az esküvőt más templomban is. Ilyenkor, ha a kívánt templom egyiküknek sem a lakóhely szerinti temploma, akkor valamelyiküknek a lakóhely szerinti plébániájáról kérniük kell egy elbocsátót az esküvőre. Szükség lesz a jegyespár, a házasságkötés dátumához képest 3 hónapnál nem régebbi keresztlevelére is. A kiválasztott templommal érdemes minél előbb felvenni a kapcsolatot, hogy a kívánt időpont még szabad legyen.
Van-e ennek költsége?
Az egyházi házasságkötésnek megszabott díja van, amelyből a templom költségeit, valamint a sekrestyés, a kántor és a pap szolgálatát fedezik.
Lehet-e ismerős atyát megkérni az esküvő megtartására?
Ha a jegyespár jól ismer egy atyát, és szeretné őt megkérni az esküvő megtartására, ezt nyugodtan megtehetik. Azonban ilyen esetben is az esküvő helyének plébánosa az, akinek a szükséges dokumentumokat át kell adni, aki megvizsgálja, hogy nincs-e bármifajta egyházi akadálya az esküvő megtartásának, engedélyezi az esküvőt, és az esküvő anyakönyvezését elvégzi.